„Az aszály egyetlen ellenszere az öntözés, mely száraz éghajlat alatt és sülevényes talajon talajon csodákat mívelhet. Az öntözés ugyan szántóföldeken sincsen kizárva s azt a kultúra magas fokán álló némely országban kitűnő eredménnyel használják, sőt főleg kerti termnyékre alkalmazva, itt-ott hazánkban is gyakorolják (bolgár kertészek), de igazán haszonhajtó módon –sajnos! – még réteken is csak kivételesen kedvező viszonyok között alkalmazható szembetűnő előnyökkel.” (Forrás: Balás Árpád: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés Magyar-Óvár 1888, 383 o.)

A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban aszály szempontjából az elmúlt negyvennyolc év megfigyeléseit tekintve. 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37%-a volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk. A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett ennek a problémának. Az időnkénti aszály persze hazánk éghajlatának természetes velejárója,1992-ben érte el a közepes erősségű aszály kategóriát, az átlagértéket tekintve.

 

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

A termeléshez kötött támogatásoknál az elvárt hozam és a beállottsági feltétel szempontjából vis maior eseménynek tekinthető az aszály, amennyiben igazoltan bekövetkezett és az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A vis maior események bejelentésére az egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/) van lehetőség.

A Víz világnap megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

 

A klímaváltozás hatása...

 

 

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

A kialakult aszály mértéke az ún. "aszályossági index"-szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban mérsékelt aszály idején 5-6, közepes aszály esetén 6-7, súlyos aszály esetén 7-8. Amennyiben az aszályossági index meghaladja a 8-at, rendkívül súlyos aszályról beszélünk

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.

A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely a besugárzás hatására felmelegszik. Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne.

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, illetve vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges - közölte a NAK az MTI-vel pénteken.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései és a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján az ország egész területén vízhiány van, a talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak - ismertették.

Az Európai Gazdasági Térség 33 országa összesen 13 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a különböző természeti katasztrófák miatt 2010 óta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint - írja az www.euractiv.com. 1980 és 2017 között ugyanakkor 453 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, a hőingadozások és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás Európában, amelyek több mint 115 ezer emberéletet követeltek ebben a közel negyven évben a kontinensen.

Hatvan év alatt elfogyhat a termőtalaj a világon
Egy ausztrál kutató szerint akár 60 év alatt is elfogyhat a termőtalaj a világon a föld túlhasználata és más okok miatt. John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője egy Ausztráliában a héten megrendezett konferencián mutatta be legújabb tanulmányát, mely szerint a termőtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás.

A VIZEK alapvetően az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás, illetve a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatási-statisztikai feladatok támogatását valósítja meg. A projekt keretében létrejövő informatikai rendszer alapot szolgál egy, az öntözési feladatokon is túlmutató vízjogi feladatokat támogató rendszer későbbi bevezetéséhez, illetve egy olyan ügyfélbarát megoldás alkalmazásához, amelynek segítségével a felhasználók ügyintézése leegyszerűsödik.

 

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2019. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a Magyar Államkincstár-számlára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja. A termelőknek a még be nem takarított kultúrákkal kapcsolatban legkésőbb szeptember 30-ig van lehetőségük bejelenteni a 2019. évi aszálykárt.

 

A globális éghajlatváltozás hatással van az általános egészségi állapotra, a megbetegedési és halálozási viszonyokra. Az éghajlati sérülékenység azonban az egyes régiókban nagyon különböző, aminek társadalmi-gazdasági okai is vannak - áll a KSH által publikált legfrissebb Területi Statisztika kiadványban. Magyarország fontos mezőgazdasági régiói társadalmi szempontból is a legsérülékenyebbek a klímaváltozással szemben.

Térképen a klímaváltozásnak legkitettebb magyar régiók - Az agrártársadalom a legsérülékenyebb: (F:agrarszektor.hu)

 

Az Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson az államtitkár közölte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. A kormány tavalyi döntése szerint 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.  Az országban 111 ezer hektárt öntöznek, jelenleg, a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll.      

 

Az öntözés megvalósítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, amelyben számos hatóság, különböző követelményrendszernek való megfeleltetéssel veszt rész. Ilyen a megyei kormányhivatalok alatt osztályként működő környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság. Az öntözés esetében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet mellékletében lévő adatlap szerint kell megvizsgálni a feltételezett környezeti hatások jelentőségét. Környezeti hatás feltételezése vagy küszöbértéket meghaladó tevékenység esetén előzetes vizsgálati dokumentációt kell benyújtani az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság felé.

Májustól díjmentesen érhető el az aszálymonitoring-hálózat online felülete. A vízügyi ágazat által kidolgozott vízhiány-előrejelző rendszer az agrárium szereplői számára jelzi, hogy mikor kell vizet juttatni egy adott területre, a szárazság növényekre gyakorolt negatív hatásainak megelőzése érdekében.   Az aszálymonitoring-rendszer a https://vizhiany.vizugy.hu/ oldalon érhető el.

A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány bevezeti a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára. Az új jogintézmény bejelentés alapján, meghatározott feltételekkel, egyhónapos időtartamig vízjogi engedély nélkül teszi lehetővé a mezőgazdasági öntözést a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban. A 98/2019. (IV. 30.) Kormányrendelet alapján a kormány bevezeti – az aszály elleni védekezés érdekében – a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot, amely ugyanazon területre legfeljebb egy hónapig lesz megengedett a tartósan vízhiányos időszakban.

Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást a gazdálkodók, amely után 2019-ben mintegy 5 milliárd forint díjtámogatást vehetnek igénybe, a díjtámogatási kérelmet május 15-ig érdemes benyújtani. Az AM tájékoztatása szerint a díjtámogatási rendszer bevezetése óta több mint 66 ezer kérelmet támogattak mintegy 21 milliárd forint értékben. Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában például jellemzően jó állapotúak az őszi vetések köszönhetően az enyhe télnek, jelentősebb fagykár nincs, a növények jól fejlődnek és a vetés is jellemzően jól halad. Ezzel szemben a déli és középső területeken nagy a csapadékhiány. Az Egyesül Államokban árvizek, hóviharok, tornádók fordultak elő, mindeközben lényegében megszűnt az országban a sokfelé régóta tartó aszály.

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl.

Egyre több szélsőséges kilengésre, extrém csapadékmennyiségre és hosszan elhúzódó aszályos időszakokra kell felkészülnie az agráriumnak. A növénytermesztőknek nem csak a genetika, hanem az alkalmazott technológia és az időjárás figyelembevétele, az állattenyésztőknek pedig elsősorban a takarmányozás újragondolása jelentheti a megoldást ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni tudjon.
Klímakatasztrófa fenyegeti a mezõgazdaságot: szenvednek az állatok és a növények: Az ágazatnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozás hatásaihoz.