A hazai méhállomány fele elpusztult a télen, az április eleji fagyok az akácerdők kétharmadának termését tették tönkre. A jelentős pusztulás világszerte nagy gondokat okoz, a veszteségek itthon elsősorban a hobbiméhészeket sújtják, a főállású gazdák jobban meg tudták védeni állományaikat.

 

 

 

Egy ENSZ tanulmány szerint jelenleg a világszerte rendelkezésre álló talajok több mint 30 %-a degradálódott, és évente összesen mintegy 24 milliárd tonna termékeny talaj mosódik ki. A talajok leromlásának fő oka a fejlett országban egyre terjedő monokultúrás gazdálkodás és a túlzott vegyszerhasználat – írja a theguardian.com. A klímaváltozás negatív hatásai és a globális húsfogyasztás növekedése súlyosbítják a problémát, mivel a szárazság és a rendkívüli időjárási jelenségek nagyobb gyakorisága tovább rontja a talajok állapotát.

2021-ben egy „A világ fáinak állapota” című globális felmérés szerint az összes fafaj  egyharmada jelenleg a létezés határait súrolja. Ez mintegy 17 500 egyedi, veszélyeztetett fafajt jelent. Ez több, mint kétszerese a veszélyeztetett tetrapodák (emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők) számának. Egyes fafajok előfordulása már olyan ritka, hogy némelyikből csak egyetlen ismert egyed maradt meg. Ilyen  például a mauritiusi magányos pálma, a Hyophorbe amaricaulis.

Hatvan év alatt elfogyhat a termőtalaj a világon
Egy ausztrál kutató szerint akár 60 év alatt is elfogyhat a termőtalaj a világon a föld túlhasználata és más okok miatt. John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője egy Ausztráliában a héten megrendezett konferencián mutatta be legújabb tanulmányát, mely szerint a termőtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás.

Válság után – környezeti káosz

A válság nem hirtelen és azonnal érkezett. Valahogy úgy képzeljük sokan, hogy a tőzsdei mutatók mélyen vannak, de lassan majd feljebb lépnek.
Ki kell ábrándítsunk mindenkit: a mutatók egész jól állnak, most is. Ám minél tovább állnak peckesen és minél később derül ki, hogy a mutatók mögött nem olyan fényesen áll a gazdaság, a vagyon, vagyis nincs kellő fedezet, annál nagyobb lesz a változás. Benzinárakban és az élelmiszer összegében mérjük ezt, de itt szenvedésről, komoly problémáról van szó.

 

A washingtoni székhelyű International Food Policy Research Institute (IFPRI) a közelmúltban publikált egy tanulmányt a klímaváltozásról és az adaptáció költségeiről a mezőgazdaságban[1], amelyet 2009. október 5-én mutattak be az IFPRI székhelyén.
A tanulmány a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérésére két indikátort használ: a kalóriafogyasztást és az alultáplált gyermekek számát, és azt vizsgálja, hogy mi a költsége annak a három elemből – mezőgazdasági kutatás, vidéki úthálózat fejlesztése, öntözés - álló összberuházásnak, amely ahhoz szükséges, hogy a 2050-re várható klímaváltozás negatív hatásait kiküszöbölje.

Korunk egyik legfontosabb környezeti kérdésévé vált a klímaváltozás. Mivel a Föld egészét érintő problémáról van szó, leggyakrabban olyan hatásokról hallunk, mint például a sarki jég olvadása, a tengerszint emelkedése, a korallok vagy az erdők pusztulása, amelyek a Magyarországon élőket közvetlenül nem, vagy csak kevéssé érintik. Ugyanakkor a klímaváltozásnak Magyarországon is vannak, illetve lesznek súlyos hatásai és következményei.  Az egyes fafajok előfordulását és egészségi állapotát alapvetően a termőhelyi tényezők határozzák meg.

Az Élő Bolygó Jelentés szerint 1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek (a trópusokon pedig nem kevesebb, mint 89 százalékkal). Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizes-élőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között pedig 129 millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút. Pedig ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.