Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze pénteki posztjában egy aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva. „Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.” https://humusz.hu/hirek/bardoczi-ne-gyomoszoljuk-nejlonzsakba-az-avart-h...

A tojás hagyományos tápanyag természete mellett igen sok biológiailag aktív anyagot tartalmaz, melyeknek a humán megbetegedések prevenciója kapcsán kontrollált, klinikai vizsgálatokban igazolták a hatékonyságát. Ennek következtében a tojás per definitionem funkcionális élelmiszer. Ma már egyértelmű, hogy a tojás teljes megítélése ezen funkcionális élelmiszer sajátosság alapján közelítendő meg, melynek megfelelően táplálkozástani jelentősége még "klasszikus értékeihez" képest is felértékelődött.

A vetésforgók javítják a talaj tápanyag kihasználását és a talajszerkezetet. A betakarítás utáni területművelés különösen a szántás, amely által a felszínen található hulladékok bedolgozásra kerülnek, segíti a kevésbé specifikus problémák megelőzését, míg a vetés előtti és utáni felszíni talajművelés – különösen a kapás növényeknél – gátolja a gyomok fejlődését.
A vetésforgó alkalmazása lehetővé teszi a termesztéssel járó kockázatok, mint az időjárás, piaci árak alakulása, kórokozók és kártevők vagy bármely más tényező megosztását a különböző növényfajok között.

A föld minősége

A föld minőségének mérése
A talaj állapotának felmérésére ismerünk olyan egyszerű módszereket, amikkel mi magunk is megállapíthatjuk termőföldünk minőségét. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára most olyan vizsgálatokat ismertet, amelyekhez az eszközök minden gazda portáján megtalálhatók - pálcaszonda, mérőkeretre, ásó.
Az első a pálcaszonda vizsgálat, mely esetében a segédeszköz egy másfél méteres rúd, 5 centiméteres beosztású rúd.

Mi is az a Bonsai?
Magyarországon 1984 óta van jelen a bonsai. Az azóta eltelt időszak alatt számtalanszor hangzott el, hogy szó szerinti fordításban a "bon" szótag egy lapos tálat, a "sai" pedig egy kis fát jelent. A tulajdonképpeni megfogalmazása tehát: kis fa, tálban. Azt azonban még senki nem mondta el, hogy nem minden lapos tálba ültetett kis fa bonsai, és ezt a kereskedők ki is használják! A bonsai lényege nem a szó szerinti jelentésben rejlik, az így nevezett növénynek felismerhető stílusjegyei kell, hogy legyenek!

Hogyan változik a tápanyag-utánpótlás a talajmegújító mezőgazdaság rendszerében? https://talajreform.hu/

A búza bőséges és folyamatos tápanyag ellátást kíván. A nagy terméshozamokhoz rendszeres trágyázásra van szükség. A nitrogén táplálkozás a növény egész élete folyamán élénk és egészen az érésig tart. Foszfor szükséglete a tenyészidő elején viszonylag nem nagy, és a foszfor zömében kalászolás-virágzás időszakában veszi fel. A kálium és mész felvétel az érés előtt egy hónappal befejeződik. A búza a szárbainduláskor a szemképződésig terjedő időszakban igényli a legtöbb káliumot.

Jelentősen növekszik a tápanyagok oldékonysága, így csapadékos területeken a talaj tápanyagainak egy része kimosódik a talajvízbe, és a növények nem tudják azokat felvenni. A kimosódott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és felszíni vizeinket is. Gazdaságilag mindez pedig óriási veszteséget jelent. Az alkalmazott műtrágyák csekély része hasznosul. Mérések szerint a foszforműtrágyának csak 20-30 %-a, a nitrogénműtrágyának is maximum 50 %-a hasznosul.

Az öntözés olyan agrotechnikai eljárás, melynek segítségével az adott technológiai rendszeren belül - biztosítható a növények vízigényének optimális kielégítése, s ezáltal a hozam növelése.
Célja: hiányzó csapadék pótlása, hozam növelése, termésingadozások csökkentése, elvetett növények kelésének segítése, műtrágya növényvédőszer kijuttatása, fagyvédelem, aszúsítás
Módjai:felületi öntözés, -altalaj öntözés, -esőztető öntözés.

Tavaszi tápanyagellátás fontosabb szempontjai főbb termesztett növényeinknél
A növények termésbiztonságának egyik alapja, hogy a növény tápanyagigényét a lehető legmesszemenőbben ki kell tudnunk elégíteni. Ennek legegyszerűbb és direkt módja a műtrágyázás, mellyel a növény igényéhez legrugalmasabban tudunk alkalmazkodni. A tavaszi vetésű növények esetében a kukorica tápanyagellátása – a növény fontosságából adódóan – kiemelkedő jelentőséggel bír.

A szintetikus tojás a természeteshez nagyon hasonlít, és tartalmazza az abban jelen lévő tápanyagokat, a koleszterin kivételével. Az amerikai San Francisco-ban működő JUST startup cég szintetikus tojást állított elő és hozott forgalomba. A termék létrehozásának titka abban rejlik, hogy az előállításhoz használt mungóbab fehérjéi, egyéb fehérjékkel keverve, a hevítés hatására a természetes tojáshoz hasonló termékké alakulnak át. A szintetikus tojás feltalálói most azon dolgoznak, hogy baromfitollak alapján szintetikus csirkehúst állítsanak elő.

A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag utánpótlásához elengedhetetlen a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában ugyanis a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani. Vetés előtt ezért érdemes minden esetben talajmintákat venni. A vetés előtti egyik legfontosabb elemzés a nitrogén, foszfor, kálium teszt. A Magyarországon termesztett növények alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 5,5-6,5) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően.

Minden jó termőképességű kiskert alapja a jó minőségű talaj, amelynek jó a vízelvezető képessége, elegendő tápanyagot tartalmaz és jól viseli a kedvezőtlen körülményeket is. Nem minden kertész rendelkezik megfelelő talajjal, vannak azonban olyan természetes módszerek, amelyekkel sokat javíthatunk talajunk minőségén és gyorsíthatjuk növényeink növekedését.
Részletek: https://www.agrarszektor.hu/kiskertblogger/ot-hatasos-modszer-amellyel-javithatjuk-kertunk-talajat.9261.html