A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

A madárinfluenza egy állatbetegség, amely két jellemző formában fordul elő.
Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún.

Nincs annál jobb érzés mint, amikor a munkánk meghozza a gyümölcsét, és a hét minden napján gyönyörködhetünk benne. Akinek van kertje, biztosan foglalkoztatja a rendben tartása, viszont abba is érdemes belegondolni, hogyan alakíthatjuk át a ház körüli területet minél környezettudatosabban. Erre tökéletes módszer a tudatos tervezés, melynek során arra törekedhetünk, hogy a levegőben rejlő szén-dioxidot nagy mennyiségben kössék meg a kertünkben lévő növények.

Az emberiség hosszú történelme során 1999 körül érte csak el az egymilliárd főt, ennek a megduplázódására viszont már csak 187 évre volt szükség – 1930-ra a népesség kétmilliárd, 1959-re már 6 milliárd fő volt, majd a rohamos növekedés eredményeképp 2011-re a 7 milliárd főt is elérte. Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert képes a teljes Föld eltartani, a kérdéskörben rengeteg tanulmány született már. Egy 2007-es metaanalízis 69 ilyen tanulmányt elemezve 7,7 milliárd fős kapacitást talált a legjobb becslésnek, de az egyes tanulmányok becslései nagyon különböztek (a legkisebb becslés szerint 0,65 milliárd, a legnagyobb szerint 98 milliárd embert képes hosszú távon eltartani a Föld). Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb ember számára a puszta túlélés nem egy kívánatos életmód.

A Nébih EUTR keresőjének (https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso) funkcióbővítése révén ezentúl, a regisztrált faanyag kereskedelmi lánc szereplők mellett, már az erdőgazdálkodók jogosultságai is lekérdezhetők a rendszerből. A fejlesztés lehetővé teszi az illegális forgalmazók hatékonyabb kiszűrését, ezáltal a csalások megelőzését.

 A biogazdálkodás (más néven: ökológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul. A biogazdálkodás tehát egy olyan gazdálkodási, élelmiszer előállító rendszer mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát.

Nem igazán mondhatjuk el erről a zöldségfajtáról, hogy közismert. Azért a legtöbb ember hallott már róla, főleg a háziasszonyok. A magyar konyha sütve vagy salátaként használja fel. Sokféle felhasználási lehetősége van, egyesek puhára főzik, olíva olajjal és citrommal ízesítik. Nagy mennyiségben megtalálható benne a vas, magnézium, kálium, B1-vitamin, emellett tartalmaz fehérjét és szénhidrátot is. Kalóriaszegény zöldség, 10 dkg, körülbelül 55 kalóriát tartalmaz.

A levélpelletek megújuló fűtőanyagnak számítanak. Német kísérletek szerint az ősszel lehullott falevelekből készült pellet fűtőértéke 10 százalékkal alacsonyabb, mint a fapelleté, de a hamuja mennyisége valamivel magasabb. A kutatók növelni szeretnék a fűtőanyag hatékonyságát, és csökkentenék az égetésével járó káros kibocsátást. Jelenleg úgy kalkulálnak, hogy egy köbméternyi tömörített levélből 100-120 kg pellet nyerhető. A fűtési hatása körülbelül 50 liter fűtőolaj elégetésének felel meg.

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

A közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt tölti és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik.

A ló testbeszéddel sok mindent ki tud fejezni. Többnyire testtartással, füllel, szemmel, farokkal fejezi ki magát, de hangokat is használ. Arckifejezéseinek száma 17. A szemöldök felhúzása félelmet, meglepődést vagy szomorúságot jelez, a tágra nyílt szem rémületet fejez ki, az ajakszöglet hátrahúzása üdvözlés, vagy behódolás. Az izgatottságot azzal fejezi ki, hogy kihúzza magát, fejét felveti. Ehhez társul a fül hegyezése, a tágra nyílt szem és orrlyuk.