A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk.  Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Az EU-ban egy átlag polgár évente 15 tonna anyagot használ fel, és 4,5 tonna hulladékot termel.

Mint minden gombának, így a lisztharmatnak is megvan a maga kedvelt klímája, amikor szeret „előbújni”, fertőzni, így a lisztharmat a melegebb, párás (de nem nedves, mivel a cseppfolyós víz a micélium fejlődését gátolja) időjárást kedveli. Megjelenését gyors felszaporodás követi, ha a közepesen meleg és párás idő tartósan fennáll.
https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/a-gabona-lisztharmat-fertozesert-nagyban-felelos-a-technologia-is/

Harmincezer látogatót várnak a szervezők az idei Farmer Expóra, amelyet 32. alkalommal rendeznek meg augusztus 17-20. között a Debreceni Egyetem (DE) Böszörményi úti campusán.

A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban aszály szempontjából az elmúlt negyvennyolc év megfigyeléseit tekintve. 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37%-a volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk. A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett ennek a problémának. Az időnkénti aszály persze hazánk éghajlatának természetes velejárója,1992-ben érte el a közepes erősségű aszály kategóriát, az átlagértéket tekintve.

Hazánkban a Növényi Diverzitás Központ a vad- és kultúrnövény génforrás-védelem hazai bázisintézménye, és felelős a hazai intézményekben folytatott génmegőrzési tevékenységek szakmai koordinációjáért, az Országos Bázis Tároló üzemeltetéséért, a géntartalékok Nemzeti Adatbázisának létrehozásáért, valamint a Minisztérium, illetve az Országos Génbank Tanács irányítása mellett a hazai génmegőrző tevékenységekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködési programok koordinálásáért.

Az Interaktív Erdőtérkép új elérési útvonala: https://erdoterkep.nebih.gov.hu

Augusztus 2-án volt a globális túlfogyasztás napja. 1970-ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel később. Hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

A kertünk nemcsak a mi pihenőhelyünk, hanem sok hasznos állatnak is otthont adhat. Ha szeretnénk, hogy a kertünkben madarak, beporzó rovarok, sünök és más kisállatok éljenek, akkor érdemes néhány dolgot figyelembe vennünk a kert kialakítása során.

https://humusz.hu/hirek/igy-varazsoljuk-allatbaratta-kertunket/30888

A zab sok jó tulajdonsággal rendelkezik és rendszeres fogyasztását feltétlenül javasolják. A népi gyógyászok szerint erősíti a nők méhét, és hatásos idegesség ellen. Javítja a fizikai állóképességet, csökkenti az álmosságot és a fáradékonyságot. Rosttartalmának köszönhetően segíti az emésztést, megszűnteti a székrekedést és a nyálkaképző anyagai védő hatással vannak a gyomorfalra. Vizsgálatokkal bebizonyították, hogy rendszeres fogyasztása következtében csökken a teljes vérkoleszterin- és LDL-koleszterinszint, míg a jó hatású HDL-koleszterinszint változatlan marad.A zabfogyasztás segít abban is, hogy az étkezés utáni vércukorszint emelkedés lelassul és egyenletesebbé válik.