Ugyan a magyar időjárás is tud extrém dolgokat produkálni, de a meteorológiai világrekordokhoz képest sehol sem vagyunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálalat összegyűjtötte minden idők legdurvább időjárási szélsőségeit, a legújabb videóban ezek kerülnek bemutatásra.
http://privatbankar.hu/vasarlo/ket-evtizednyi-szarazsag-es-60-fokos-hoseg-ehhez-hasonlo-idojarast-meg-sosem-lattunk-313189

Makkoltatás az, midőn a sertéseket ősszel és télen a tölgy- és bükkfaerdőkbe hajtják, hogy a fákról lehulló tölgy- és bükkmakkot felegyék. A M. főleg csak nálunk és a Balkán-félszigeten szokásos, mig más országokban emberek gyüjtik a makkot össze és az istállóban etetik a sertésekkel. Megkülönböztetnek futó- és teljes M.-t. Futónak akkor mondják a M.-t, ha kevés makk teremvén, a sertések csak mindennapi takarmányszükségletüket fedezik vele, teljes pedig akkor, ha a makk oly bőven termett, hogy a sertések meghíznak az erdőben.

A nem őshonos növény- és állatfajták behozatala évente 16 milliárd dollárnyi kárt okoz az unió gazdaságának, derült ki egy  tanulmányból. Legalább 1500 idegen fajta pedig kifejezetten veszélyezteti az őshonos fajok fennmaradását.

https://piacesprofit.hu/cikkek/klimablog/tamado-fajok-pusztitanak-az-unioban.html

A cseresznye Magyarországon is az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcs. Leginkább nyersen fogyasztják, de süteményekbe is bele lehet dolgozni, levest, és mint szinte minden cukros gyümölcsből, bort és pálinkát is lehet belőle készíteni. Hűtve két-három napig, ideális páratartalom mellett egy hétig tárolható, a szárával együtt. 
https://cseresznye.lap.hu/

A világon élő növények kétötödét kihalás fenyegeti. Ennek egyik fő oka a fajok élőhelyének szűkülése - figyelmeztettek egy nemzetközi kutatásban résztvevő tudósok. Több mint 7000 ehető növényt lehetne a jövőben élelmezésre használni, miközben jelenleg csupán egy maroknyi faj szolgál a világ növekvő népességének élelmezésére. Továbbá mintegy 2500 olyan növény él a Földön, amely millióknak szolgálhatna energiaforrásul, miközben mindössze hat növényből, a kukoricából, a cukornádból, a szójából, a pálmaolajból, a repcéből és a búzából állítják elő a bioüzemanyagok túlnyomó többségét.

Az őszibarack-termelők számára a vegetációs idő első bosszúságát a tavaszi időszakban a tafrina okozhatja. A fajták és fák fogékonysága nagy mértékben függ a terület mikroklímájától és az adott fajtától is. A tafrinás betegség eredményeként a levelek fodrosodni fognak, ráncosak és törékenyek lesznek, súlyos esetben pirosas elszíneződést is láthatunk.

A Nébih EUTR keresőjének (https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso) funkcióbővítése révén ezentúl, a regisztrált faanyag kereskedelmi lánc szereplők mellett, már az erdőgazdálkodók jogosultságai is lekérdezhetők a rendszerből.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) online kalkulátort alakított ki a honlapján, mellyel a 2023-tól kezdődő Közös Agrárpolitika támogatásainak előzetes kiszámításában segíti az agráriumban tevékenykedőket. A kalkulátor elérhető itt: https://www.nak.hu/kap2023

Az Európai Unió legnagyobb körtetermelői Olaszország, Hollandia, Belgium és Spanyolország. Magyarországon évente átlagosan 33 000 tonna terem körtéből, kiemelkedő években 40 000 tonna is megterem. A legfőbb hazai termőterületek az Alpokalján, a Bodrogközben és Szatmár területén vannak. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti.
A gyümölcsfajok közül talán az egyik leginkább víz- és hőigényes a körte, és alkalmazkodóképessége is kicsi. Nagyon fontos számára a kiegyenlített páratartalom, 700–800 mm, jó elosztású csapadék.

A szén-dioxid-, egyszerűbben karbon-, illetve szénlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásának egyik mércéje.
A karbonlábnyom azt mutatja, hogy például egy ember életmódja, egy termék életciklusa, egy vállalat tevékenysége mennyi közvetlen és közvetett üvegházgáz-kibocsátással jár. Mértékegysége a szén-dioxid-egyenérték (CO2e), ami az összes üvegházhatású gáz (metán, dinitrogén-oxid, F-gázok stb.) kibocsátását magában foglalja. https://fna.hu/mittehetsz/szenlabnyom