A húsvéti tojásfogyasztás évente átlagosan mintegy 270-280 millió darab, ami az éves fogyasztás 10-11 százaléka. A húsvét előtti hetekben 30-35 százalékkal több tojást vásárolnak a háztartások, mint általában. A teljes tojás-fogyasztás évente megközelíti a 2,5 milliárd darabot.   

A házi pulyka a Tyúkalkatúak rendjébe, a Valódi tyúk-félék alrendjébe, a Fácán-félék családjába, a Pulyka-félék alcsaládjába  tartozik. Míg a többi baromfifaj történetét vissza tudjuk vezetni az őskorszakokba, addig a pulyka csak az Újvilág – Amerika felfedezése után terjedt el Európában. A Földközi-tenger melléki országokban tenyésztették egy ideig, s innen átterjedt keletre, ahonnan idővel újból visszakerült Európába, de egészen más elnevezés alatt.

A kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe, ezen belül is a legjelentősebb a zöldségtermesztés szerepe. Magyarország természeti adottságaiban rendkívül nagy potenciál rejtőzik, a kormány fő célkitűzése a versenyképesség javítása. A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban kertészeti beruházások támogatásra 120 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés. A termelők jelenleg is benyújthatják kérelmeiket az öntözésfejlesztési támogatásra, melyre csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre.

Teljes bizonyossággal közölhetjük, hogy az ősember előbb sütött, mint főzött. A pirítás, pörkölés nemcsak a húsféléket tette porhanyóssá, ízesebbé, hanem a különböző magvakat, növényi terméseket is. A pattogatott kukorica, a sült alma és sült gesztenye, a pörkölt mandula még ma is őrzi és idézi a konyhaművészet őskorának kezdeti lehetőségeit és technikáját. És mikor kezdtek el főzni? Az újabb kőkorszakban, amikor már volt miben.

A szelídgesztenye, más néven édes gesztenye, jóféle gesztenye, európai gesztenye a Bükkfafélék családjába tartozó fa, amely a neve ellenére nem rokona a vadgesztenyének. Terebélyes koronája, fényes-zöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg.

Kattintson:Élelmiszer-ipari múzeumok

Az automata kormányzástól kezdve az aszály monitorizálásig az űrállomáson történtek nagy befolyással bírnak a mindennapi életre. Sokszor felmerül a kérdés, hogy a porított italon, a tépőzáron kívül mit adott az űrtechnika az emberiségnek? A mesterséges holdakon keresztül történő kommunikáció technológiáját a NASA fejlesztette ki. De számos olyan technológiát is létrehoztak, amelyek a farmerek munkáját segítik: időjárás előrejelzés, klorofilmérő, precíziós mezőgazdaság, automatikus kormányzás, GPS által irányított önvezető járművek.

A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, vált ivarú, egynyári növény. Magassága akár három méter is lehet, általában a torzsavirágzatán fejlődő szemterméséért termesztjük. Amerikában őshonos, Európába Kolumbusz közvetítésével került. Onnan a 16. században a spanyol, portugál kereskedők vitték, terjesztették el Ázsiába, Afrikába. A hollandok, angolok kezdték termeszteni később Ausztráliában.

A sertéstenyésztés elsősorban a mérsékelt éghajlatú területeken terjedt el: Európa, Egyesült Államok és Ázsia egy részén. Általában jelen van a nagy népsűrűségű területeken is. Afrikában és a Közel-Keleten szinte teljesen ismeretlen. A forró éghajlatú övezetekben sem tenyésztik. A világ sertésállományában egyre fontosabb szerephez jutnak a hússertések. A világ nagy kukoricatermelő körzeteiben szinte mindenhol fellelhető a sertéstenyésztés. Magyarországon a jelentősebb fajták: magyar nagy fehér hússertés, magyar lapály, duroc, pietrain stb.