Nagyításhoz kattintson a képre Felhasználása A repceolaj

Olajának felhasználásáról már az időszámítás előtti utolsó századokból vannak feljegyzések. Európában a XIII. századtól állítottak elő repceolajat. A világ repceolajtermelése kb. évi 11 millió tonna, a növényi zsiradékok közül a harmadik legtöbb. A biodízel divatja miatt az ennek a divatnak hódoló országokban a kereslet erős felfutása várható. Nálunk a napraforgó után a legjelentősebb olajnövény; évi 80-120 ezer tonna magot termesztünk. A régen általánosan kedvelt fajták magolaja hosszú láncú zsírsavakat, erukasavat , és eikozénsavat is tartalmaz.

A cikórianövények két változata ismert: a gyökeréért termesztett cikória és a leveléért, illetve a hajtásáért nevelt saláta cikória. Hőmérsékleti optimuma 14-16 °C között van, a kontinentális klímánkra jellemző szélsőségeket, a hideget és a nagy meleget egyaránt jól elviseli. Magja már néhány fokkal a fagypont felett csírázni kezd, a levelek, ill. a hajtás fejlődésének üteme alapvetően a hőmérséklet függvénye. Termesztése két részből áll. Először szabadföldi körülmények között helyrevetéssel a gyökereket neveljük meg, majd a második szakaszban a felszedett és tárolt gyökereket zárt térben fénytől elzárt helyen hajtatjuk, ebből nyerjük a fogyasztható, etiolált hajtást.

A föld minőségének mérése
A talaj állapotának felmérésére ismerünk olyan egyszerű módszereket, amikkel mi magunk is megállapíthatjuk termőföldünk minőségét. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára most olyan vizsgálatokat ismertet, amelyekhez az eszközök minden gazda portáján megtalálhatók - pálcaszonda, mérőkeretre, ásó.
Az első a pálcaszonda vizsgálat, mely esetében a segédeszköz egy másfél méteres rúd, 5 centiméteres beosztású rúd.

Cserháti Sándor (1852. szeptember 14 - 1909. április 13)  műveivel, fölfedezéseivel, tanításaival, emberségével és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be.

1871-73-ban elvégezte a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetet, ahol mezőgazdasági oklevelet szerzett. 1873-74-ben a hallei, 1874-75-ben pedig a lipcsei egyetemen egészítette ki szaktanulmányát.

Az osztályozás több elv szerint is történhet, ezért a vizes és száraz gyepeket, a savanyú- és az édesfüvű réteket, a dombsági, a magas- vagy középhegységi, az ártéri és lápvidéki szénafüveket, az erdei és a száraz pusztai kaszálókat nehéz egységes rendszerbe foglalni. Osztályozzák a réteket terméshozam, a lehetséges kaszálások száma, valamint a gyepnövényzet összetétele szerint is. Dorner Béla a réteket három fő csoportba sorolta: 1.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint.
A romai katolikus szokások szerint a barkát a virágvasárnapi szentmise előtt a pap megáldja, a hívek pedig a mise végén hazaviszik, majd a következő év hamvazószerdáján elégetik, ezzel készülve az új böjti időszakra.

Az az eszköz, amelyen a → tengelyes járművek gördülnek. Kétfajta kereket ismerünk: 1. a korong- vagy sajtkereket és – 2. a küllős kereket. – A kerék általában a tengelycsapon forog, de vannak a tengellyel szilárdan egybe szerkesztett kerekek is; ez esetben a kerék együtt forog a tengellyel (így a primitív → kordéknál, a → talicskánál, → targoncánál és a vasúti kocsiknál is). Az ilyen kétkerekű járművekkel nehéz a fordulás, ezért nagy ívben fordulnak.

A föld minőségének mérése
A talaj állapotának felmérésére ismerünk olyan egyszerű módszereket, amikkel mi magunk is megállapíthatjuk termőföldünk minőségét. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára most olyan vizsgálatokat ismertet, amelyekhez az eszközök minden gazda portáján megtalálhatók - pálcaszonda, mérőkeretre, ásó.
Az első a pálcaszonda vizsgálat, mely esetében a segédeszköz egy másfél méteres rúd, 5 centiméteres beosztású rúd.

Az Európai Gazdasági Térség 33 országa összesen 13 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a különböző természeti katasztrófák miatt 2010 óta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint - írja az www.euractiv.com. 1980 és 2017 között ugyanakkor 453 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, a hőingadozások és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás Európában, amelyek több mint 115 ezer emberéletet követeltek ebben a közel negyven évben a kontinensen.