A különböző növények egymást követő termesztésének fontosságát már rég felismerték, mint olyan eszközt, amely növeli a talaj tápanyag ellátottságát és csökkenti a gyomok, rovarok és betegségek okozta veszélyeket. A legkorábbi és legismertebb eljárás volt a XIX. század végén alkalmazott norfolki négyes. Ez általában fehérrépát vagy karórépát, árpát, lóherét és Búzát foglalt magába.
Tápanyag gazdálkodás szempontjából a vetésforgó alapelve a növények időbeni egymás utáni váltakozása.

A Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület a szántóföldi, kertészeti, állattenyésztési és élelmiszeripari precíziós technológia iránt érdeklődő vállalkozók, gazdálkodók vagy a precíziós piacon kereskedőként, szolgáltatóként tevékenykedők közös érdekeit képviseli. Az egyesület Precíziós Klubjának legközelebbi programját 2019. május 16.-án, csütörtökön, 10-14 óra között tartják Bicsérden.
A belépés feltételeiről és az egyesületről részletesebben a www.preciziosklub.hu oldalon olvashat.

A búza bőséges és folyamatos tápanyag ellátást kíván. A nagy terméshozamokhoz rendszeres trágyázásra van szükség. A nitrogén táplálkozás a növény egész élete folyamán élénk és egészen az érésig tart. Foszfor szükséglete a tenyészidő elején viszonylag nem nagy, és a foszfor zömében kalászolás-virágzás időszakában veszi fel. A kálium és mész felvétel az érés előtt egy hónappal befejeződik. A búza a szárbainduláskor a szemképződésig terjedő időszakban igényli a legtöbb káliumot.

Nagyításhoz kattintson a képre

Allergéneknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek allergiás reakciót váltanak ki. Az allergia lényegében az immunrendszer túlérzékenysége: a szervezet valójában ártalmatlan anyagok ellen kezd el védekezni. A védekezés erősségétől függően kellemetlen tünetek jelentkeznek a betegnél, amik a beteg szervezetét megterhelik; szövődményeket, súlyos esetben akár halált okozva.  A kisméretű pollen szél-, a nagyméretű rovarbeporzásra utal. Főleg a kisméretű pollenszemek okozzák az arra érzékenyek betegségét, amit pollenallergiának, pollinózisnak vagy szénanáthának neveznek. A pollen allergia a leggyakoribb allergiás megbetegedés a civilizált világban, mely a népesség mintegy 10-20%-át érinti.

Hat halfaj fogási tilalma kezdődött meg április 15-én, azóta május 2-ával a ponty, a harcsa és a compó fogási tilalma is életbe lépett. Az új tilalom május 31-éig tart, kivéve a kősüllőnél, ennek esetében június 28. éjfélig van korlátozás. A tilalmakkal kapcsolatban arra kell még figyelni, hogy egyes vizeken lehet még eltérés.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egymilliárd forint keretösszegű pályázattal támogatja a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szemléletformálást. A vissza nem térítendő forrásokra 2019. június 17-tól pályázhatnak víziközmű-szolgáltatók, érdekképviseleti szervezetek, konzorciumi partnerként önkormányzatok, felsőoktatási intézmények és civil szervezetek.
A részletes feltételek a pályázati felhívásban, itt érhetőek el.

A verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos. A mezei veréb szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori, ellentétben a házi verébbel, amely urbanizálódó, azaz kizárólag emberi környezetben él, a mezei veréb szintén megtelepedett a váro­sokban, csak azok külső, kissé már falusias területein fészkel.
Mindig egy sűrű bokor közelében keresgélnek gyommagvak után, hogy veszély esetén legyen hová menekülniük.

Az elmúlt 10 nap során végre jelentős mennyiségű eső hullott az országban (1. ábra): a 10 napos csapadékösszeg többnyire 30 és 60 mm között alakult, de az Alföldön többfelé ezt meghaladó értékek is előfordulnak.

Nagyításhoz kattintson a képre

A tojás az idők kezdete óta az emberiség egyik legalapvetőbb és legértékesebb tápláléka. Már az Ószövetség egyik irata, Jób könyve is felhívja a figyelmet fogyasztásának előnyeire, Mózes V. könyvének egyik intelme pedig azt javasolja, hogy a madárfészekből a tojást vegyük el, de a madarat ne bántsuk, így az ismét tojhat. Hérodotosz görög történetíró feljegyzései szerint az ókori Egyiptomban már mesterségesen keltettek tojásokat, Arisztotelész pedig a legjobban tojó tyúkfajtákat vette számba.